Az immunterápia a daganatok gyógykezelésének egyik forradalmian új módja, elsődleges célja az immunreakciókban természetesen részt vevő fehérvérsejtek minél erősebb aktiválása, illetve segítése többnyire kívülről bejuttatott anyagokkal, kevesebb mellékhatással jár, ám az új hatóanyagok nem minden esetben hozzák meg a kívánt eredményt.

Ennek egyik oka, hogy a daganatos sejtek nagy mennyiségű prosztaglandin E2 molekulát (PGE2) – a prosztaglandin hormoncsalád egyik tagja – termelnek, amelyek tompítják az immunrendszer normális támadása által kiváltott választ a daganatos sejteknél.

Az aszpirin azonban blokkolja a PGE2 termelődését, és londoni kutatók egérkísérleteikben úgy találták, hogy ha az úgynevezett anti-PD-1 immunterápiás gyógykezelést kiegészítik aszpirin adásával, jelentősen lelassul a bélrák és a melanóma daganatok növekedése a csupán immunterápiás kezeléshez képest.

Vannak már bizonyítékok arra, hogy az egérkísérletekben tapasztaltak alkalmazhatók emberi szövetek esetében is, de ennek bizonyítása még hosszú időt vesz majd igénybe.

Az acetil-szalicilsav hatóanyagú aszpirin az egyik legrégebben ismert gyulladáscsökkentő szer. Az első szabadalmat az aszpirinre a 19. század végén jegyeztették be Berlinben. A gyógyszer széles körű alkalmazását jelzi, hogy ma már szívroham megelőzésére is használják, és tanulmányokban kimutatták, hogy szedése csökkentheti a bélrák és más daganatos betegségek kockázatát.

Caetano Reis e Suosa, a londoni Francis Cric Intézet kutatócsoportjának vezetője annak a reményének adott hangot, hogy az aszpirin vagy a nem szteroid gyulladáscsökkentő COX-gátlók egy napon nagyban segíteni fogják az immunterápiában részesülő betegek gyógymódját.

„Következő lépésként szeretnénk elindítani a klinikai próbákat. Rá kell vennünk egy vállalatot arra, hogy szponzorálja azt, és már folytattunk is ennek érdekében előzetes tárgyalásokat” – mondta a Reuters brit hírügynökségnek.

A szakemberek tanulmányukat a Cell folyóirat legfrissebb számában mutatták be.