TAG: "választás"

Soha nem volt még olyan távol Orbán Viktor állításainak igazságtartalma a valóságtól, mint a legutóbb, a 2024-es uniós és önkormányzati választási kampányban. Török Gábor a Partizánban mondta ezt, pár nappal a választás előtt. A kormányfő lényegében azt állította, hogy ha a választók nem hatalmazzák fel óriási többséggel, akkor mind meghalunk, megyünk a háborúba - fogalmazott Török Gábor, ugyanabban az interjúban. A politológus arra mutatott rá, hogy a Fidesznek minden korábbinál durvább propaganda-kampányra volt szüksége ahhoz, hogy maga mögé állítsa a kiábrándult, csalódott választókat. 

A fasiszta és hasonló ideológiát követő mozgalmak úgy értek el, érnek el világszerte sikert, hogy a közösségek, a nemzetek számára legfontosabb alapértékek fenyegetettségével riogatnak. A zsigeri reakciók kiváltására azok az állítások a legalkalmasabbak, amelyek a megcélzott csoport valamelyik identitását fenyegetik. Ösztönös reakciókat vált ki az emberek többségéből a nemzeti, a nemi, a faji, a vallási, a családi, a generációs, a világnézeti, az egzisztenciális, a politikai, tehát az alapvető identitások verbális sérelme. Federico Finchelstein állítja a Fasiszta hazugságok[4] című könyvében: „A fasizmus történetének egyik legfontosabb tanulsága, hogy a rasszista hazugságok szélsőséges, politikai motivációjú erőszakhoz vezetnek.”

Demokratikus keretek között a politikai legitimáció forrása a szavazatok aránya, ami a szavazók véleményének lenyomata. A politikai propaganda eszközeivel azonban még egy látszólag demokratikus országban is jelentős mértékben eltéríthető a döntő többség véleménye, ahhoz képest, amilyen a manipulációtól mentes tájékozódási környezetben lenne az álláspontja. Ezért tekinti alapjognak Magyarország Alaptörvénye, az Uniós Charta, és az ENSZ Alapokmánya egyaránt a polgároknak a befolyásolástól mentes tájékozódáshoz fűződő jogát. Ha ez nem valósul meg, akkor a jogállami működés egyik alapfeltétele sérül. A méréseink kétségessé teszik a jogállami feltételek teljesülését Magyarországon.