„Magyarországon jelenleg tilos a GM, azaz a génmódosított növények felhasználása és termesztése. Ezért is fontos különbséget tenni a génmódosítás és génszerkesztés között” – mondja Dudits Dénes agrármérnök, növénygenetikus.

A gazdálkodás hatékonysága alapvetően függ attól, hogy milyen fajtákat használnak a gazdák. A hozamot és a fajta előállítását pedig nemesítési módszerekkel lehet befolyásolni. Ezek a módszerek folyamatosan fejlődnek. Ma már egy-egy gén működését vagy szerkezetét is nagyon precízen lehet szabályozni. Ezt a genetika legújabb nagy vívmánya, a génszerkesztés (genomszerkesztés) teszi lehetővé. Ezzel a módszerrel pontról pontra, tetszőlegesen lehet megváltoztatni növények, állatok és emberek genetikai anyagát is.

A genomszerkesztés éppen azért érdekes, mert idegen (más fajból származó) gén vagy DNS beépítése nélkül lehet kialakítani azt a genetikai szerkezetet, ami a kívánt tulajdonság megjelenését irányítja. „Ezért nagyon izgalmas az a kérdés, hogy az Európai Unió, így Magyarország hogyan fogja szabályozni a genomszerkesztéssel előállított élő szervezeteket” – mondja Dudits Dénes agrármérnök.

Az agrármérnök úgy véli, hogy a génbeépítéssel történő nemesítés háttérbe fog szorulni a genomszerkesztési technológiák miatt. „Ez kitűnő alkalmat teremt a döntéshozók számára, hogy kikeveredjenek a zsákutcából. Ha a genomszerkesztés termékeit nem tekintik GMO-nak, új innovációs lehetőség nyílik meg anélkül, hogy nagy presztízsveszteséggel Alaptörvényt kelljen módosítani. A genomszerkesztési technológiákkal segíthetők a bio- és a hagyományos gazdálkodók is” – fogalmazott Dudits Dénes.