A Dawn (Hajnal) űrszonda 2007. szeptemberében indult a Földről, hogy közelről vizsgáljon meg a Mars és Jupiter pályája között húzódó fő kisbolygóövezetben két kisbolygót: a Vestát és a Cerest. A NASA űreszköze - amelyen egyébként magyar kutatók is dolgoztak - 2011-12 között valamivel több mint egy éven át a Vestát tanulmányozta. A tervezett program sikeresen befejezése után energiatakarékos ionhajtóművével továbbindult a Ceres felé. Holnap áll a kisbolygó körüli pályára.
Az űrszonda eddigi, alapvetően sikeres működése során azért adódott néhány probléma. A kozmikus sugárzás nagyenergiájú részecskéi például zavart okoztak a fedélzeti elektronikus berendezésekben, emiatt tavaly szeptemberben a szonda váratlanul, automatikusan biztonsági üzemmódba kapcsolt, az ionhajtóművek is leálltak.
A szonda négy helyzetstabilizáló pörgettyűje közül kettő már hibásan működik – az olvasható az MTA Csillagászati Intézeténej anyagában -, ezért a további műveleteket körültekintően kell megtervezni.
Ez a hiba azonban nem veszélyezteti az űrszonda küldetését, mivel elég hidrazin üzemanyag áll rendelkezésre térbeli helyzetének stabilizálásához.
A Ceres megközelítése után a Dawn először 13 500 km-re kering a kisbolygó körül, majd ezt a távolságot 4430, 1480 és végül 375 km-re csökkentik.
A Ceres a Naprendszer legnagyobb kisbolygója, az átmérője nagyjából 950 kilométer, feltételezések szerint a negyede vízjég.
 |
|
A NASA Dawn (Hajnal) nevű űrszondája váratlanul érdekes részleteket tárt fel a Vesta felszíni jellegzetességeiről. NASA |
Olyan égitest, amely elindult a nagybolygóvá válás „útján", de megrekedt, és végül sem nagybolygó nem lett, sem egy másik nagybolygó anyagába nem épült bele.
A Dawn szonda váratlanul érdekes részleteket tárt fel a Vesta felszíni jellegzetességeiről. Olyan geológiai formákat is felfedezett, amilyeneket korábban egyetlen aszteroida felszínén sem figyelhettek meg. Részleteketkorábbi cikkünkben olvashatnak.
A vízjégből időnként egy kevés vízgőzt ritka légkörként ki is ereszt magából. A felszínen becsapódásos kráterek mellett sok egyéb alakzatra nem számítanak a szakemberek – a kisbolygóról küldött első felvételek egy nem túl izgalmas képződményt mutatnak. Illetve még sem unalmas. Az első felvételeken két fényes folt is látszik a Ceresen, amire nem találtak magyarázatot.
 |
| NASA |
A kisbolygók azért érdekesek, mert közel változatlan állapotban őrzik a Naprendszer ősanyagát. Elemzésük tehát segíthet meghatározni, miből keletkeztek a bolygók, köztük a Föld.
Az 1801-ben felfedezett, a Mars és a Jupiter között keringő Cerest sokáig a hiányzó nagybolygónak tartották. Sokáig keresték, mivel a két nagybolygó közötti távolság szokatlanul nagy volt. A Ceres fél évszázadon keresztül nagybolygónak számított... - az aszteroida történetéről itt olvashatnak bővebben.
Egyébként a NASA Dawn szondája lesz az első űreszköz, amely a Naprendszer két különböző égitestje körül is pályára áll (a Földet természetesen nem számítjuk).
