Egy konferenciasorozat tanulságai

A gyűlöletbeszéd vizuális megjelenítésére találtam egy rendkívül látványos GIF-et, (https://media.giphy.com/media/kyb479u1e1SLe/giphy.gif) amelyen a körömnagyságú dominót egy tollal megpöcköli az alkotó, és ahogy az eldől, nekimegy a mellette felállított kétszer akkora dominónak, és azt felborítja, ami nekidől egy kétszer akkorának és így tovább, a hatodik dominó már akkora, mint egy ágy, és az is felborul. A video a pillangó hatás és a dominó effektus szellemes kombinációja. A párhuzam is kézenfekvő. Ha egy látszólag semmilyen károkozásra nem alkalmas körömnyi tárgy is elindíthat egy olyan folyamatot, aminek végén egy akkora tárgy dőlhet le, amely képes lenne elütni egy embert, akkor miért lenne ez másként a szavaknál.

 

 

 

 

 

 

A Respect Words projekt könnyen megtalálhatja a helyét ebben a játékban. Valahol az első és a második dominó közé húzhatunk egy fátylat, tehetünk egy figyelmeztető táblát, legyen nagyon óvatos, mielőtt megbillenti az apró lapocskát, mert kiszámíthatatlanok a következmények. Sok figyelmeztető tábla, sok megelőző oktatás, rendezvények, egy indikátor bevezetése, és beszámolók rendszeresen a gyűlöletbeszéddel előidézett borzalmakról, ez az etikus újságírás érdekében végzendő feladat.

Az etikus magatartás folyamat. Minden pillanatban vizsgáznak a média munkatársai, minden pillanatban új kihívásokkal kell megbirkózniuk. Vagyis csak folyamatosan megújuló útmutatások, rendszeres elemzések és akciók segíthetnek a számukra az etikusság ösvényein a közlekedésben. Óriási nyomás alatt vannak a szerkesztők, mert a populista propaganda, a rasszista, az idegen gyűlölő, a kisebbségeket sötét színben feltüntető mozgalmak naponta termelik a friss híreket, sőt álhíreket, amelyek a nézettségi versenyben, az olvasottsági versenyben, a fogyasztóért folytatott versenyben óriási csábítást jelentenek a szerkesztőknek. A tulajdonosok sem ártatlanok ebben a játszmában.

A magyar szeminárium legfontosabb tanulsága, hogy az előre megfontolt szándékkal, aljas indokból, nyereségvágyból elkövetett etikátlanságok ellen csak egy legalább olyan nagy fegyvertárt felmutató összetett tevékenység lehet hatásos.

Az etikusság csak dinamikusan létezik. Nevezzük Dinamikus Etikának. Valószínűleg csak összehangolt és hosszabb ideig tartó társadalmi tevékenységgel lehet sikeres az Unió fellépése az idegengyűlölet, a gyűlöletbeszéd ellen, csak az ilyen összetett lépéssorozat eredménye lehet az etikus magatartás, és azon belül az etikus újságírás.

Valószínűleg nem sokat érne az a kódex, amelyben néhány lapos közhely mellett egy-két tucat útmutatást szabná meg a publikálás etikus sávjait.

Menekültek vagy migránsok?

Magyarországon a kormányzati politika az Unió vezetőit és Soros Györgyöt, valamint az általa támogatott szervezeteket teszi felelőssé a migrációért. A nemzeti konzultáció éppen zajlik, amelyben a második kérdés úgy szól:

Az elmúlt időszakban egymást követték a terrortámadások Európában. Ennek ellenére Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy az illegális bevándorlókat engedjük be. Ön szerint mit tegyen Magyarország? A lehetséges válaszok: 1.) A magyar emberek biztonsága érdekében felügyelet alá kell helyezni az illegális bevándorlókat addig, amíg a hatóságok döntenek ügyükben. Vagy 2.) Engedjük, hogy az illegális bevándorlók szabadon mozoghassanak Magyarországon.

A következő kérdés: Mára kiderült, hogy a Magyarországra tartó illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett bizonyos nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységre ösztönzik. Ön szerint mit tegyen Magyarország? Az illegális bevándorlást segítő tevékenységeket – mint az embercsempészet és az illegális bevándorlás népszerűsítése – büntetni kell. A másik lehetőség: Fogadjuk el, hogy létezhetnek olyan nemzetközi szervezetek, melyek következmények nélkül buzdíthatnak a magyar törvények kijátszására.

A harmadik kérdés: Egyre több külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkozzon. Ezek működése veszélyeztetheti függetlenségünket. Ön szerint mit tegyen Magyarország? Az első lehetséges válasz: Kötelezzük őket arra, hogy regisztráltassák magukat, vállalva, hogy melyik ország vagy szervezet megbízásából, és milyen céllal tevékenykednek. Vagy: Hagyjuk, hogy továbbra is ellenőrizetlenül fejthessék ki kockázatos tevékenységüket.

Néhány év alatt Magyarországon az idegenellenesség rekord szintre emelkedett. Míg a 2012 előtti években nagyjából 30 százalék körül volt Magyarországon az idegenellenesek aránya, ez a szám 2015-ig 40 százalék körüli magasságba emelkedett. Innen nőtt meg hirtelen korábban nem látott ütemben és mértékben, úgy, hogy most már az emberek 58 százaléka idegenellenes.

Magyarországon, amikor alacsonyabb szinten volt az idegenellenesség, akkor öltek meg hat romát, a bíróság ítélete szerint lényegében idegengyűlölet volt a motívum, Az akkor 42 éves Kiss Árpád, a 33 éves Kiss István és a 34 éves Pető Zsolt 2008. július 21-én követték el első titokban kitervelt, jól megszervezett, cigány nemzetiségű állampolgárok ellen indított támadássorozatuk első bűncselekményét. 2008. november 3-án. Nagycsécsen ismét Molotov-koktélokat dobtak két egymással szomszédos házra, ill. rá is lőttek azokra, s az egyik házból kimenekülő roma származású 43 éves férfit és egy 40 éves roma nőt hidegvérrel agyonlőttek. 2009. február 23-án viszont ismét két halottat hagytak maguk után, amikor Tatárszentgyörgyön a korábbi Molotov-koktélos módszerrel menekülésre késztették a házban tartózkodó 27 éves roma apukát 5 éves kisfiával és 6 éves kislányával együtt. Miután kijöttek a házból többször rájuk lőttek, se csak a kislány tudott megmenekülni, igaz ő is súlyos sérüléseket szenvedett. Később április 22-én, Tiszalökön, egy 54 éves roma férfit lőttek mellkason, aki bele is halt sérüléseibe, majd augusztus 3-án éjfélkor Kislétán támadtak egy 45 éves roma nőre és kislányára, miközben aludtak. A kislány az orvosi beavatkozásoknak köszönhetően túlélte a merényletet, édesanyja viszont még a támadás helyszínén belehalt sérüléseibe.

Ezekben az években a Jobbik nevű parlamenti párt elsősorban a romaellenes beszédeknek köszönhette a társadalmi támogatottságának rohamos növekedését.

Magyarországon az antiszemitizmus is fel-fel habzik időszakonként, és kiszámíthatatlan hogy mikor éppen, de ezek inkább egyedi estek, nincs mögötte erősödő társadalmi mozgalom. A zsidó egyházak érzékenyen reagálnak a gyűlöletbeszédre és komoly eredményeket érnek el a nemzetközi jogi fórumokon, ha Magyarországon esetleg nem sikerül orvosolniuk az ellenük megfogalmazott hamis vádakat.

Pánik a sötétben 

 

A szeminárium rengeteg példával szolgált olyan megfogalmazásokra, amelyeken keresztül jól bemutatható milyen fordulatokban jelenik meg a gyűlöletbeszéd Magyarországon. 

2017. áprilisában Magyarországon több tízezres tüntetéssorozatot robbantottak ki a Soros György által lapított egyetem létét fenyegető törvénymódosítások. Az egész világ tudományos közvéleménye felháborodott és a diákok is megérezték, hogy bárkivel szemben hasonlóan léphet fel a kormány, akit éppen kiszemel magának. A kormányzati indoklás lényege, hogy a migránsok veszélyeztetik a nemzet karakterét, fenyegetést jelentenek a nőkre, a családokra, a vallásra, a munkahelyekre. Soros György mindennek az oka, milliárdokat áldoz arra, hogy Európába hozzon idegenek. A kormányzati média ezt a vádat kritikátlanul felnagyítja. A közmédiumok képekkel, hírekkel erősítenek rá a kormányfő kijelentéseire. Azt állítják, hogy a Soros egyetem bezárást az indokolja, hogy ott képzik ki a migrációt segítő szakembereket. A Terror háza múzeum igazgatja, Schmidt Mária pedig tanulmányt jelentet meg, ez itt nem Magyarország, hanem Soros birodalom.

A szemináriumon hallott előadások egyik sokkoló ábrája volt, hogy a megkérdezettek mit tartanak éppen a legfontosabb problémának. Az ábrán, évekkel ezelőtt az egészségügy vonala kúszott a legmagasabban, de amióta felerősödött a migránsellenesség, már a migránsoktól való félelem görbéje került felülre. Magyarországon amúgy összesen kétezer menekült sincs. Akik voltak, elmentek máshova. Eleve nem is akartak itt maradni. Az egészségügyre fordított összegek reálértékben az elmúlt években nem nőttek Magyarországon.

A Magyar Helsinki Bizottság megelégelte, hogy a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban valamint a Magyar Távirat Irodában eltorzítják a valóságot, hamisak a tudósítások, hogy 2014-ben a közszolgálati médiumok vezetőihez fordultak. A vezérigazgató azt a választ adta, hogy megbíznak a kialakított szerkesztési mechanizmusokban, a szakmai ellenőrzés rendszere nem engedné meg a torzítást. A közmédiumok civil irányító testületét vezető Fábri György azonban lényegében a civil szervezetnek adott igazat 2016-ban egy belső állásfoglalásában. Kiadott egy állásfoglalást, amelyben úgy fogalmazott, hogy autonómiára kénytelen buzdítani a műsorok készítőit.  Vagyis a szerkesztőkkel szemben küzdjenek meg a saját tudósításuk igazságtartalmáért.

A Helsinki Bizottság Pánik a sötétben címmel készített egy vizsgálatot a magyar médiumok idegenellenes szóhasználatáról, amelyből két példát használtak szemléltetésül a szemináriumon. Mint a sáskák, úgy jöttek a határsértők. – áll a cikk címében.  A határsértők valójában már alig jöttek, ahhoz képest, ami egy évvel később volt jellemző Magyarországon. A szöveg klasszikus a gyűlöletbeszéd a politikai propagandával összeérve, mert a mondatban egy embercsoportot megfosztanak az emberi jellegétől. A náci propagandát idézi a szóhasználat. A ruandai népirtás előtt a rádióadásoknál fordult, elő hogy sakálokhoz, pondrókhoz, kígyókhoz hasonlították a tutszikat a hutu műsorvezetők. 

A másik példa – az 5-ös főúton feltartóztattak egy kisbuszt, ez az alaphír. Zöldségnek adták ki magukat – ez a cím látszik a fotó felett, és az, hogy összezsúfoltan vannak a furgonban. Kedélyes vicceskedő dolog, de lássuk be etikátlan.  A hatóság szája íze szerint tálalva a híreket, amelyek mti hírek, rendőrségi hírek, de soha nem szólaltatnak meg érintetteket.

A tanulmány lényegi felismerése volt, hogy a hatósági szemléletet tükrözték a médiumok, nem kaptak hátteret az olvasók, se a nézők arról, hogy valójában mi történik Szíriában.

Az etikátlan működésre egy önleleplező fotót is talált a Helsinki Bizottság. A rendőrségi tudósításban az szerepel, hogy Határt sértett, bringát lopott. Az eltévedt afgán menekült ellopott egy biciklit, és betekert Szegedre.

A hírt átvették a lapok, kritikátlanul bár a fotón az látszik, hogy a rendőrség udvarán áll, nekitámaszkodva egy biciklinek, a férfi, vagyis, nem tudható, hogy ki állította oda.

Az éles és konkrét példáknál valószínűleg súlyosabb károkat okoznak a fejekben a puha mellérendelések, amikor a bűnügyi tudósításokban gyakrabban használnak olyan képeket, amelyek valamelyik kisebbségre utalnak. Ezek a kapcsolatok társadalmi reflexeket alakítanak ki.

A média magatartása az előítéletesség illusztrációja akkor is, ha szinte egyáltalán nem engedi szóhoz jutni vagy nem szólítja meg a kisebbségi közösség autentikus és releváns képviselőit. Ha bulvár csábításnak engedve az iskolázatlan roma makog, ahelyett, hogy a helyzetükről legalább annyira felkészült roma, vagy migráns beszélhetne, mint aki vádolja őket.

A Főszerkesztők Fóruma fellépett egy tévéfilmben tettenérhető rasszizmus miatt, mert a film konklúziója az volt, hogy a romák tehetnek arról, hogy nincs munkájuk. Borsodi sötét, ez volt a film címe. (Magyarországon az egyik népszerű sör neve Borsodi világos). Nyugat-Európában valószínűleg elképzelhetetlen az a szegénység, amelyben ezek a borsodi cigányok élnek, amióta megszűnt számukra szinte minden munkalehetőség.

Etikai vizsgálatot kezdeményeztek azért is, mert a legnépszerűbb magyar hírportál azt a címet adta a tudósításnak, hogy Zsidó vicc miatt szakítottak a video-blogerrel. A hír pontos volt, de szó sem volt a cikkben zsidó viccről. Egy igazi antiszemita blogger anyagát vette le a Youtube. Később a magyar portál is korrigált. 

A mellékletben még felsorolunk példákat, amelyek bemutatják a magyar médiarendszer etikai kihívásait.

Nem a törvényekkel van a baj

Magyarországon a törvényi szabályozással nincs gond. Két, sőt csaknem három nagyon mély előadás foglalkozott ezzel a Szemináriumon. Felvázolták a dilemmát, hogy a nemzetközi szabályozás és a hazai normarendszer mennyire van szinkronban. Az egyik előadó (Molnár Péter) országgyűlési képviselőként részt vett a törvényalkotásban, a másik előadó (Koltay András) a Médiahatóság tagja. A harmadik pedig (Bodrogi Bea) az önszabályozó médiatestület jogásza.

Magyarországon az a különös, hogy a jogrend alkotói szinte tiszta fehér lapra írhattak a rendszerváltás után, mert a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban nagyon kevés jogszabályra támaszkodhattak. Koltay András a Történelmi toporgás, a gyűlöletbeszéd büntethetőségének fordulatos évtizedei című előadásában felhívta arra a figyelmet, hogy az uszítás szó értelmezésével gyakorlatilag 28. éve nagyon nehezen tud mit kezdeni a magyar jogrendszer, miközben a köznyelvben magabiztosan használjuk a fogalmat, mert magától értetődő a jelentése. A törvényt legutóbb 2016 őszén módosította parlament. Bekerült egy új elkövetési magatartás a tényállásba. Eddig a gyűlöletre uszítás volt a fogalompár, de mostantól már az erőszakra vagy gyűlöletre uszításra szerepel a törvényben. Vagyis két külön dolog lett a magyar jogban az erőszakra és a gyűlöletre uszítás. Aminek valószínűleg az lehet az oka, hogy az elmúlt 15 évben két ítélet született csak gyűlöletre uszítás miatt. Vélemény bűncselekmény miatt nem is indult más eljárás.

A szabályozásnak két szintje van és azok párhuzamosan nem működnek vagy működnek. Az egyik a büntető törvénykönyv, a másik a médiatörvény. Elvileg mind a kettőnek korlátozni a kellene a gyűlöletbeszédet, de sok elvi kihívással nem tudott megbirkózni a magyar szabályozás sem. Koltay az előadásában plasztikusan mutatta be, hogy sokszor megbüntette a Médiatanács illetve az ORTT a gyűlölködő szövegekben gazdag stúdióbeszélgetések miatt az egyik televíziót, noha senki nem feltételezi, hogy a tévénézők felpattantak a műsor nézése közben és uszulva, felhergelve elindultak a kisebbség elleni agresszív fellépésre. 

A mélyebb elemzés a mellékletben, illetve Bodrogi Bea, Molnár Péter és dr. Koltay András előadásában.

 

Mit tehetnek az újságírók a gyűlöletbeszéd visszaszorításáért.

a)     nem írnak gyűlöletkeltő cikkeket

b)     kerülnek minden uszító szöveget

c)      tárgyilagosan tájékoztatnak

d)     sokoldalúan mutatják be a migránsok,

az etnikai és vallási illetve más kisebbségek helyzetét.

e)     nem engednek az olvasottságot, nézettséget növelő csábításoknak

f)        alaposan tájékozódnak, a forrásokat körültekintően ellenőrzik

g)     megvédik az autonómiájukat a tulajdonos vagy a kormány rasszista elvárásaitól

h)     leleplezik a rasszista, gyűlöletkeltő írásokat

i)        követi a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos etikai útmutatásokat

j)        védi mindenkinek az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz való jogát

k)      megismeri a gyűlölet természetrajzát, tudományos hátterét, társadalmi mozgatórugóit

l)        kerüli a dehumanizációt, a démonizációt, a sztereotípiákat, a hamis kategorizálást

m)   kerüli az agresszióval való gyanúsítást és a manipulációt

n)     teret ad a kisebbségek pozitív híreinek, integrálódásuk bemutatásának

o)     törekszik arra, hogy csak hiteles hírforrást használjon

p)     keresi az etikus újságírókkal a folyamatos szakmai egyeztetést

q)     leleplezi az uszítást

r)       részt vesz a továbbképzéseken

s)      szakembereket szólít meg a gyűlölködők helyett

t)        a cikke, a műsora nem irányulhat gyűlöletkeltésre, kirekesztésre

u)     menekültek bevonása a nyilvánosságba

 

Mit tehet az Unió a gyűlöletbeszéd visszaszorításáért?

 

a)     módszertan kidolgozása

-          Mérési módszertan kidolgozása az etikátlan publikációk számának,

            növekedésének vagy csökkenésének  kimutatására

-          Teszt – játékok kidolgozása, bevezetése.

-          Identitás mankók a gyűlölet helyett.

b)     iskolai, ifjúsági programok

-          A verseny tanítása

-          Vesztés tanítása

-          Az etika oktatása

-          A nyelvtan órákon a  nyelv fegyver jellegének oktatása

c)      Uniós intézmények

-          objektív információk védelme, Demokrácia védelme

-          az objektív médiaforrások hiteltelenítése elleni küzdelem kidolgozása

-          állami források kimutatása a nem etikus médiumok támogatásában

-          Önszabályozó testületek támogatása, Főszerkesztők Fóruma

-          Kutatások támogatása, Új megközelítések kutatása

-          Nemzetközi műhelybeszélgetésekre van szükség

-          Zenei, stb. fesztiválok, a különbözőség dicsérete

-          Díjak, a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemért

-          fotó-pályázatok

d)     Kampányok

-          A nem etikus működés jogi harcainak bemutatása

-          Történetek bemutatása

-          gyűlölet plakát kampányok ellen plakát-kampányok

e)     Etikai aktivitás

-          Rendszeres jelentések,

-          Éves jelentések (Freedom House riport mintájára)

-          Etikai alap létrehozása

-          Indikátor bevezetése, a nem etikus jelzés, (rossz adós mintájára)

-          Uniós média indikátor

-          filmes projektek

-          egyházi programok

Ezeknek a feladatoknak a megoldására, a kihívások megválaszolására csak akkor lesz alkalmas az Unió, ha létrehoz egy szervezetet, amely ugyanolyan fontosnak tartja az információ tisztasága feletti őrködést, mint ahogy az euro védelmében létrejött az Európai Központi Bank. Az információ ugyanúgy védendő, mint az euro. Az Európai Központi Információs Bank nélkül bárhol meghekkelhető a demokrácia az Unióban. Az Unióban folyamatosan figyelemmel kísérendőek a nemzeti a médiarendszerek.