2017-éves cikkek

Nanoszerkezetekkel cselezik ki a lepkék a stressz hatásait. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai kimutatták, hogy a boglárkalepkék szárnyának irizáló kék színe alig változik, ha a lepkéket stresszhatás éri fejlődésük alatt, míg „hétköznapi” színeik erősen fakulnak. Nem véletlen: a nanoszerkezetek révén kialakuló kék színnek komoly szerepe van a lepkék párkapcsolatában. írja az mta.hu.

Nem nézhetjük tétlenül mi sem, ahogy a tudományos újságírók is szinte egy emberként szálltak szembe a képtelen, de egyre terjedő állítással, hogy mégis lapos a Föld. Az állítás hívei egyetlen dologba tanulásgosat alkotnak: hogyan lehet még 2017-ben is jelentős tábort verbúválni egy igazi képtelenség köré. A Balaton vize vízszintes, tehát a Föld is – állítják a laposföld-hívők. A mozgalom magyarországi vezetőivel beszélgettünk, de megkérdeztünk igazi kutatókat is. Felkavaró tartalom! - írja a 24.hu. Az MTA honlapja is nagy cikket szentelt a hétköznapi igazságnak. 

Másodpercenként születhet egy új bolygó a világegyetemben. A születő bolygórendszerek külső részén egy nagy, ritkás anyagburok helyezkedik el, amelyből a gáz és a por a központ felé, egy lapos korongra hullik. A korong a születő csillagot övezi. A korong belső részéről a csillag anyagot fog be, és ennek a beáramlásnak a mértékét sikerült most meghatározni. A behulló anyag mennyisége évente két földtömegnyi. Ez lényegesen több annál, mint amennyi a belső csillag körüli korong anyagából hullik a protocsillagra - írja az mta.hu

A 2018 végén indul útjár a James Webb űrtávcső, hogy távoli csillagok, bolygórendszerek és galaxisok infravörös sugárzását vizsgálja. A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak részvételével elkészült színképadatbázis lehetővé teszi, hogy meghatározzák a csillagok fizikai jellemzőit és kémiai összetételét - derítette ki az mta.hu

A töredékesen megértett vagy szándékosan félremagyarázott információmorzsákból szenzációkat gyártó történeti bulvárban körülbelül száz éve óta fel-felbukkan a vád, miszerint Széchenyi István ténylegesen nem is teljesítette híres akadémiaalapító felajánlását. Mi az igazság: mennyire hitelt érdemlő e vád? Erre a kérdésre válaszolt az mta.hu-n megjelent írásában Fónagy Zoltán történész.

Közkeletű vélekedés szerint a rák civilizációs betegség, mérgező környezetünk és egészségtelen életmódunk szerencsétlen folyománya, amely elkerülhető volna, ha úgy élnénk, ahogy kőkori eleink. Sok vezető evolúciókutató és daganatbiológus azonban egészen másképp látja a helyzetet. Az ő nézetük szerint a rák a soksejtű szervezet természetes, hovatovább szükségszerű végállapota - tudósít az mta.hu

Ablonczy Balázs történész, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője az mta.hu-nak elmondta: a 22 kutató részvételével létrejött munkaközösség nem kormányzati intézmény, hanem kizárólagosan tudományos célok mentén, a nyilvánosság előtt működő kezdeményezés - tudósít az mta.hu.