Az orosz-ukrán háborút megelőző médiakampány az egész világ szeme láttára bizonyította, hogy milyen hatásosan manipulálható egy ország közvéleménye, ha ott a médiarendszerből módszeresen kiiktatják illetve jelentősen visszaszorítják az autoriter vezetést bíráló hangokat, a független médiumokat. Az Unióban sincs olyan szabályozási rendszer, amely alkalmas lenne az állami szintű dezinformációs kampányok korlátok közé szorítására. Uniós szinten készülőben van a Digital Services Act (a DSA az illegális kontentek és a dezinformáció ellen lép fel, és a transzparens hirdetési megoldásokat ösztönzi – a szerk.). Elvileg ennek az évnek a végére elfogadják a szabályozást, és ami jó hír, hogy annak közvetlen hatálya lesz a tagállamokra. Ez már bizonyos szabályok közé kényszeríti majd a nagy közösségi platformokat, illetve közvetítő szolgáltatókat, ahogy a szabályozások hívják őket, de félő, hogy erre a konkrét szituációra nem adna választ - fogalmaz Rozgonyi Krisztina médiaszakértő a Kreatív 2022 március 22-i számában.⁽¹⁾

Csupán a szolgáltatók szabályozása azonban aligha lesz elegendő az autoriter hatalom által irányított politikai propaganda gépezet dezinformációs kampányainak kezelésére. A Freedom House 2021-es jelentése szerint Magyarország már nem demokráciának, hanem hibrid rendszernek számít. Vagyis az információkhoz való hozzáférés nem szabad, a tájékozódási mechanizmus nem teszi lehetővé a váltógazdaságot. A Politikai Propaganda Indikátor, a Freedom House Index illetve a Transparency International Korrupciós Index mintájára azt méri, hogy mennyire hatékony a politikai propaganda, milyen mértékben sikerült manipulálni a tömegeket egy adott pillanatban a vizsgált országban. A PPI megmutatja, hogy milyen mértékben sérül az adott országban az egyik uniós alapjog, a befolyástól mentes tájékozódás elvileg uniós normák által garantált szabadsága. 

Egy példa: a legfrissebb mérés, a 2022-es magyarországi választások előtti adatfelvétel azt mutatja, hogy a Fidesz-KDNP támogatóinak 88 százaléka tartja igaznak a többször cáfolt állítást, amely szerint Márki-Zay Péter magyar katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába. Az ellenzéki közös lista támogatóinak is a 30 százaléka tartja igaznak a Fidesz politikai propaganda műhelyében gyártott kijelentést. Az úgynevezett pártnélküliek körében 61 százalék ad hitelt a karaktergyilkossági kísérlet állításának.

A Dimenzió Média Alapítvány által kezdeményezett mérés adatfelvételét a Zavecz Research Kutatóintézet végezte, ezer fős, reprezentatív listán március utolsó teljes hetében.

A Politikai Propaganda Indikátor lényegében a manipulációs mechanizmus végeredménye felől, a manipulált tömegek arányának kimutatásával igazolja azokat a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a magyar lakosság jelentős része szinte csak a Fidesz üzeneteivel találkozik. A közvetett kutatásokból ezt a következtetést vonják le az Orbán kormány által 2010 óta kialakított médiarendszer működésének elemzői, amikor a médiumok tulajdoni viszonyait, a reklámköltéseket, az államilag finanszírozott kampányokat, illetve a tartalmi elemzéseket vizsgálják. Legutóbb az óriásplakátokra, hirdetésekre költött pénzekről bizonyították be a civil szervezetek, hogy nyolcszoros a Fidesz előnye.^(2). A Dimenzió Média Alapítvány a Závecz Research és a Mérték Médiaelemző Műhely által néhány éve kidolgozott vizsgálati módszerrel az is mérhető, hogy egy-egy hamis politikai üzenet milyen széles körben terjedt el Magyarországon, és a lakosság milyen széles körben tekint igaznak egy-egy cáfolt állítást.⁽³⁾

Csak olyan állításokról kérdeztük a mintában szereplő embereket, amelyek forrása és a cáfolatuk is illetve a cáfolatuk forrása is széles körben ismert volt.

A választás mindenütt a világon egyre inkább nem a programok, hanem a hamis, a hazug üzenetek, a karaktergyilkosságok versenye. A tudatipar tevékenységének egyre erősebb ágazata a vállaltan hamis-tudat ipar. A riválist lejárató, akár minden alap nélküli, vagy csak igazság-csírákat tartalmazó, de módszeres karaktergyilkossági vagyis negatív propaganda állítások - korlátok nélküli - terjesztését a véleménynyilvánítás szabadsága által deklarált alapjog védi. Vagyis a politikus azt mond, amit akar, azt hazudik, amit akar, hiszen a másik politikus is azt mond, amit akar, így az állítások, illetve a hamis állítások cáfolatának joga teremti meg az elvi egyensúlyt. Elvileg. Az Alaptörvény, az Uniós Alapszerződés, illetve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata garantálja ezeket a jogokat. Ez az elv azonban csak akkor teljes, ha kiegyensúlyozottak a médiatérben a viszonyok. A hivatkozott alapdokumentumokban ezért egyenértékű alapjog, a befolyástól mentes tájékozódás joga.

* nem tudja / nem válaszolt

A Dimenzió Média Alapítvány kutatásai azt bizonyítják, hogy Magyarországon az állampolgároknak a befolyástól mentes tájékozódáshoz fűződő alapjoga súlyosan sérül a 2010 óta kialakított médiarendszerben. Nem lehet ott szabad és demokratikus választásokról beszélni, ahol a polgárok jelentős része, vagyis a választást érdemben befolyásoló aránya nem találkozik a politikai versenyben résztvevők egy részének üzeneteivel, azokkal például, amelyek idejében cáfolják a róluk terjesztett hamis állításokat.

Mit mérünk?

1.) A tájékoztatás és a félretájékoztatás egymáshoz viszonyított arányát.

2.) A hírek és a szándékosan hamis hírek terjedésének természetét.

3.) A dezinformációk elterjedtségének mértékét.

4.) A fake news-ipar hatékonyságát.

5.) A valóság és a torzítással teremtett világ közti távolságot.

6.) A troll háború pillanatnyi állását. 

7.) A cáfolatok elhallgatását, az információhiány mértékét.

A magyar médiarendszer sajátos asszimetriájának látványos bizonyítéka, hogy a cáfolatok a társadalomnak csak egy részét érik el, vagyis még akkor is megéri a nyilvánvaló hazugságok terjesztése, ha marad annyi megvezetett, a cáfolattal el nem érhető választó, amennyi éppen elég a választási győzelemhez. 

Csak egy sokkal mélyebb, sokkal szélesebb körű kutatás lenne képes annak felderítésére, hogy a megkérdezett alanyok találkoztak--e a kritikus állítások cáfolatával, és, ha igen, akkor mit mérlegelt a cáfolat ellenére úgy, hogy a hamis állításnak ad igazat. 

Erre a vizsgálatra a leginkább a Fókusz csoportos kutatás lehet az igazán alkalmas. 

A médiarendszer immunrendszerét, a hamis hírek gyors leleplezését bénítja le a kormányzati beavatkozás a politikai propagandát szolgáló szerkesztőségek felállításával, a piaci viszonyokba való beavatkozással, a terjesztési viszonyokban a protekcionizmussal, és az üzleti megfontolásokat semmibe vevő költésekkel.  

Ha van olyan mérési mechanizmus, amely megmutatja, hogy milyen mértékben sérült a közösségben a polgároknak a manipulációtól mentes információkhoz való hozzáférés joga, akkor azzal valószínűleg kezdenie kell valamit az Uniónak. Komoly intézmények foglalkoznak már a szervezeten belül a fake news, a dezinformációs mechanizmusok hatásának mérséklésével, de nem elég leleplezni a hazugságot. 

Ha tagállami hatáskörben marad a médiarendszer szabályozása, ha a manipulációtól mentes tájékozódáshoz való alapvető állampolgári jog érvényesülését nem védik uniós szabályok, vagyis nem terjed ki rájuk az uniós ellenőrzés, akkor nem követlehető meg, hogy a tagállamokban teljesüljenek az uniós alapszerződésben vállalt alapértékek.

Azt mondja az Unió Alapjogi Charta 

11. cikk - A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága

(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül.

(2) A tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani

Azt mondja az Alaptörvény:

IX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

(3) A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.

(4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.

(5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.

(6) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Az agyvér gát modelljében a természet megoldotta, hogy olyan szűk a kapu az agy vérellátásának védelmében,  hogy az agyba nem tudnak besurranni a kórokozók. A demokratikus szabad választások érdekében az a kihívás a jogalkotók előtt, hogy megteremtsék azokat a jogi eszközöket, amelyek megakadályozzák a szellemi kórokozók, a szándékosan megtévesztő, hamis állításokra épített politikai propaganda üzenetek bejutását az agyba. 

(A Politikai Propaganda Indikátort a Dimenzió Média Alapítvány vezette be, a Freedom House Sajtószabadság Index és a Transparency International Korrupciós Index mintái alapján.)

Vicsek Ferenc

1. Ezt a háborút a „fejekben”, a mediatizált térben készítették elő   (Kreatív, 2022.03.22. https://kreativ.hu/cikk/ezt-a-haborut-a-fejekben-a-mediatizalt-terben-keszitettek-elo#)

2. Törvényt sérhetett a Fidesz, nyolcszoros túlerőben a Fidesz a plakátköltéseknél.  (https://transparency.hu/hirek/valasztasi-kampany-2022-torvenyt-serthetett-a-fidesz-nyolcszoros-tuleroben-a-kormanyoldal-plakatkampanya-az-ellenzekkel-szemben/)

3. Tájékoztatás kontra tájékozottság, a Politikai-propaganda Indikátor pilot projekt (Médiakutató, XXI. évfolyam 2. szám.  https://mediakutato.hu/cikk/2020_02_nyar/06_tajekoztatas_kontra_tajekozottsag.pdf