Csakugyan keletkezhetnek ma is új vírusok? Megállapodás kérdése. Egy új gazdában megjelenő vírus már új lehet. Gondoljunk például egy korábbi csimpánzvírusra, amelyet most már HIV-1-nek nevezünk, az Ebola- vagy a Zika-vírusra, amelyeket szintén új kórokozóknak tartanak. Belátható, mennyire fontos kérdés, hogy még hány vírus ugorhat át vadállatokról az emberre vagy a háziállatokra. De úgy is keletkezhet vírus, hogy két korábbi vírus örökítőanyaga keveredik (rekombinálódik vagy reasszortálódik), és így jön létre minőségileg új „utód”.

Környezeti minták metagenomikai vizsgálata során több mint 125 000 új vírusgenomot találtak, és a megismert vírusgének számát 16-szorosára növelték – írja egy, a Nature-ben idén megjelent cikk. Ha egyetlen, jóllehet az egész Földre kiterjedő metagenomikai vizsgálat ennyi új vírus felfedezéséhez vezet, elképzelhetjük, hogy mennyi még ismeretlen vírus létezhet. Harrach Balázs előadásában a vírusok e hatalmas, és javarészt ismeretlen világába kalauzol el. Halak, békák, kígyók, madarak, denevérek vírusaival ismerkedhetünk meg, és még azt is nyomon követhetjük, milyen meglepő fordulatok következtek be eme apró kórokozók evolúciójának hosszú története alatt - tudósít az mta.hu

Névjegy

Harrach Balázs állatorvos, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetének témacsoport-vezetője, az MTA levelező tagja. A hazai állatorvosi kutatásokban bevezette a molekuláris és bioinformatikai módszereket. Munkatársaival háromszáznál is több új adeno-, herpesz-, parvo- és cirkovírust mutatott ki gazdasági és vadállatokból, több mint 40 vírus teljes genomszekvenciáját meghatározták. Egyebek mellett a Nemzetközi Vírusrendszertani Bizottság Állati DNS-Vírusok és Retrovírusok Albizottságának a vezetője.

Az előadás videója az mta.hu honlapról itt megtekinthető: http://mta.hu/tudomany_hirei/uj-virusok-tengereben-harrach-balazs-tudomanyunnepi-eloadasa-videon-107172