A Budapesten született Dr. Klein György (George Klein), a svéd Karolinska Intézet kutatója, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. A Semmelweis Egyetemen tanult és tagja volt a Tudományos Diákkörnek is. Az 1940-es évek elején a neves rákkutatóként ismert Huzella Tivadar tanítványa volt. 1948-ban telepedett le végleg Svédországban. A ’93-as és ’94-es években Szentágothai Jánossal levelező kapcsolatban álltak. 1957-től a stockholmi Karolinska Intézet daganatbiológiai tanszékének vezetője volt, 1993-tól kutatócsoport-vezetője, jelentős tudományos közleményeinek száma közel 1400.

Fő kutatási területe a rákos megbetegedések kialakulásának sejtbiológiai, sejtgenetikai, virológiai vonatkozásai, a rákos sejtek által kiváltott immunválaszok sajátosságai. A Karolinska Intézet kutatójaként 1948-tól napjainkig felesége, Klein Éva legközelebbi munkatársa, több sejtbiológiai kérdést közös erőfeszítéssel tisztáztak. Nevéhez fűződik a daganatok elleni védekezésben alapvető szerepet játszó természetes ölő (NK) sejtek felfedezése, ami azóta a modern immunológia egyik mérföldköve, a daganatok elleni immunvédekezés egyik alapja lett. A természetes ölő sejtek (NK= natural killer cells) fontos szerepet játszanak a daganatok kialakulásának gátlásában, mivel a tumor sejteket képesek elpusztítani.

A sejtek rosszindulatú elváltozásait, a daganatképződést tanulmányozva már pályája korai szakaszában felismerte a daganatsejtek szelekciós mechanizmusait. Behatóan vizsgálta több DNS-vírus daganatképző képességét, így többek között foglalkozott a bőr- és méhnyakrákot előidéző humán papilloma vírusokkal, a nyirokszövetrákot okozó Epstein–Barr-vírussal, illetve a Kaposi-szarkóma kialakulásában közrejátszó herpeszvírusokkal.