A depresszió népbetegség – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2020-ra ez a kórkép jelenti majd az egyik legnagyobb népegészségügyi problémát. A betegséget nem egy vagy két gén markáns befolyása váltja ki, hanem sok gén együttes finom hatása indítja el a folyamatot. Egyben multifaktoriális betegség, hiszen kialakulásában a géneken kívül a környezeti tényezők is közrejátszanak.

A kutatók szerint a gének nagy része nem önmagában okoz depressziót, hanem azt határozza meg, hogy mennyire leszünk érzékenyek a környezeti hatásokra. Ezért lehetséges, hogy némely ember, bármi történjen is vele, nem lesz depressziós, míg másoknál nagyon enyhe életesemény hatására is kifejlődhet a betegség.

Egy vizsgálat során feltárták, hogy miként függ össze a szerotonintranszporter gén egyik variánsa a bizonyos helyzetekben kialakuló depresszióval. A kutatás újdonsága, hogy nem összességében nézték a közelmúltban bekövetkezett negatív életeseményeket, hanem ezek különféle típusait vizsgálták.

Azt találták, hogy nem minden negatív életesemény, hanem kifejezetten a pénzügyi-gazdasági nehézségekkel kapcsolatos stresszorok voltak azok, amelyek ezzel a génnel összefüggésben fokozzák a depresszió kockázatát. Érdekesség, hogy a gén negatív hatása nőknél nem volt megfigyelhető, csupán férfiaknál, és a 30 év feletti korcsoportban manifesztálódott. Ráadásul a szerotonintranszporter gén azon variánsa, amely a pénzügyi-gazdasági nehézségek hatására fokozza a depresszió kockázatát a 30 év feletti férfiaknál, a fiatalabbaknál bizonyos stresszorok esetében protektív hatást fejthet ki.

További részletek az új tudományos eredményről az mta.hu-n.