A kétévente megtartott rendezvény a világ egyetlen olyan tudományos fóruma, amelyen a tudomány képviselői intézményes keretek között, összetett szempontrendszer szerint folytathatnak párbeszédet a társadalommal és a döntéshozókkal. Egy-egy szűkebb vagy tágabb tudományterület legfontosabb eredményeinek bemutatására és megvitatására a kutatók számára számos konferenciát szerveznek világszerte, a másik oldalon pedig politikusok, döntéshozók, szakértők részére szintén sok szakpolitikai tanácskozás és fórum érhető el (gondoljunk például az ENSZ környezetvédelmi, fenntartható fejlődéssel foglalkozó, klímapolitikai és -védelmi konferenciasorozataira). A WSF a fentiektől eltérő, különleges tanácskozási alkalom, hiszen nem egyetlen tudományos-szakpolitikai téma köré szerveződik – résztvevőinek így biztosít lehetőséget a tudomány szerepének, a kutatási eredmények gazdasági, társadalmi, környezeti, szociális, kulturális és etikai vonatkozásainak megvitatására.

A World Science Forumot 2003 óta kétévente rendezik meg. A tanácskozás a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére, a világ legbefolyásosabb tudományos világszervezeteinek közös erőfeszítéseként jön létre. A WSF társszervezői és partnerei: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU), az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), a Tudományok Világakadémiája (TWAS), valamint az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért (AAAS).

Eltanulni a jó megoldásokat

„A World Science Forum üzenete az, hogy a társadalom számára igenis fontosak a tudományos kutatások, nemcsak abban a közvetlen anyagi értelemben, hogy ezek a vizsgálódások vezetnek el például egy új gyógyászati eljáráshoz vagy a mobiltelefonhoz, hanem abban is, hogy rendszeresen elemezni kell azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek néha drámai módon nyilvánulnak meg, mint napjainkban a migráció. Ebből az következik, hogy egyaránt fontos a természet- és a társadalomtudományi kutatás és természetesen eredményeik hasznosítása is” – mondja Lovász László, az MTA elnöke a 2011 után ismét a magyar fővárosban megrendezendő fórumról.

A résztvevők a 2009-es budapesti World Science Forum megnyitóján az MTA Székház dísztermében

 
„Nagyon hasznos, ha a tudósok egymás között – de a nyilvánosság előtt – beszélgetnek arról, hogy milyen módszerekkel tudják valamilyen értelemben előre jelezni a különböző társadalmi jelenségeket, vagy hogy ha ez nem lehetséges, akkor legalább kidolgozott módszerekkel álljanak készen egy-egy hasonló, a társadalmak jövőjét befolyásoló folyamat elemzésére, amikor bekövetkezik – teszi hozzá Lovász László, aki egyben a WSF Irányító Testületének elnöke. – A mostani fórumon megpróbáljuk körüljárni, hogy a tudomány hány szálon kapcsolódik a társadalomhoz, beleértve az ismeretterjesztést, a kutatási eredmények iránti bizalom kérdését, a tudomány politikához fűződő kapcsolatát. A jelen lévő politikai döntéshozók és kutatók, a különböző országokból érkező résztvevők tapasztalatait hasznosítva, ötleteket kaphatnak arra, hogyan érdemes e folyamatokat menedzselni. Lehet, sőt érdemes e téren tanulni egymástól, a saját kultúránk számára, a saját szempontjaink szerint adaptálva a legjobb gyakorlatokat.‟

Nem csak Európa és Amerika számít

„A World Science Forum egyik legfőbb jellegzetessége, hogy a szó valós értelmében vett világtalálkozó. Nem a fejlett országok európai és amerikai fókuszú fórumáról van szó, a résztvevők több mint száz országból érkeznek – mondja Bőhm Gergely, az MTA Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője. – Az idei WSF jelmondata-témája a »The Enabling Power of Science«. A mottó tágabb kontextusban arra vonatkozik, hogy a tudomány új lehetőségeket, utakat nyit a társadalom, az ipar és a politika előtt is. Arra utalunk vele, hogy a tudomány megkerülhetetlen és egyben elengedhetetlenül fontos eszköz a társadalom számára, amely nélkül nem lehetséges például a most rendkívül aktuális, az ENSZ Közgyűlés által szeptemberben elfogadott fenntarthatósági vagy a közelgő decemberi párizsi csúcstalálkozóra súlyos viták árán előkészített klímacélok megvalósítása sem."

A fórumot Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Lovász László, az MTA elnöke, Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, Gordon McBean, az ICSU elnöke, Flavia Schlegel, az UNESCO természettudományos főigazgatója, valamint Rush D. Holt, az AAAS elnöke nyitja meg november 4-én este.

A fenntartható fejlődés már rögtön az első tanácskozási napon téma tesz, de a résztvevők áttekintik a tudománykommunikáció és a tudományba vetett bizalom kérdéskörét is. A második nap vezető témája a tudomány és az innováció kapcsolata, a nemzetközi együttműködés kihívásai, különös tekintettel a klímaváltozásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére. A tematikus üléseken szó lesz például az agykutatás, az utóbbi évek járványai és globális egészségügyi kockázatai, valamint a megújuló energiaforrások aktuális kérdéseiről, de külön szekció foglalkozik a Fény Nemzetközi Évével vagy az UNESCO-nak hetvenéves fennállása során a béke érdekében tett tudománydiplomáciai erőfeszítéseivel is.

A WSF-et a Parlament felsőházi üléstermében tartott plenáris ülés zárja, amelyen a szakpolitikai döntéshozatal tudományos megalapozásának ügyével, a tudományos tanácskozás kihívásaival foglalkoznak a résztvevők, valamint elfogadják a fórum zárónyilatkozatát. A plenáris ülést Áder János köztársasági elnök és Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója nyitja meg a Parlamentben. Az idei Világfórum a következő, 2017. évi WSF házigazdája, a jordán Királyi Tudományos Társaság elnöke, Szumaja bint al-Hasszan hercegnő beszédével ér véget november 7-én.

Jeles résztvevők

A plenáris üléseken előadást tart többek között Hirosi Amano, a kék LED felfedezéséért 2014-ben megosztott fizikai Nobel-díjjal kitüntetett kutató, Pásztor János, az ENSZ klímaügyekkel foglalkozó főtitkárhelyettese, Jacqueline McGlade, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főkutatója, Geoffrey Boulton, a brit Royal Society tagja, Axel Flaig, az Airbus kutatási részlegének vezetője, Naledi Pandor, a Dél-afrikai Köztársaság kutatási minisztere, Vladimir Sucha, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) főigazgatója, Mark Walport, a brit kormány tudományos főtanácsadója.

A 2015-ös fórum fontos újdonsága, hogy a plenáris üléseket rangos újságírók vezetik. A WSF-en tehát moderátorként szerepel Philip Campbell, a Nature főszerkesztője, Clive Cookson, a Financial Times tudományrovatának szerkesztője, valamint Matt McGrath, a BBC News környezetvédelemmel foglalkozó tudósítója. A formátumváltás célja, hogy a plenáris és tematikus tanácskozásokat a rövid előadások elhangzása után az előadók és a közönség élénk vitája kövesse.

Emellett – a fórum jellegéből adódóan – a folyosói beszélgetések, egyeztetések, ötletcserék vállaltan ugyanolyan lényegesek, mint a tanácskozás formális oldala. „Remélem, hogy a WSF-nek komoly szerepe lesz a döntéshozók és a kutatók közti bizalmi viszony erősítésében. Azt hiszem, a World Science Forum megrendezésével az egész közép- és kelet-európai tudományos közösség hallatja a hangját” – mondja a program kapcsán a házigazda MTA nevében Lovász László. Bőhm Gergely szerint az is fontos, hogy a WSF erősíti a világ minden tájáról érkező véleményformáló tudósok, döntéshozók körében a magyar tudományról, kultúráról kialakult pozitív képet, és kiváló lehetőség Budapest és Magyarország bemutatására is.