Már több mint egy évtizede ismerjük az ember DNS-ének teljes szövegét, ám továbbra is nagyrészt ismeretlen előttünk, melyek azok a „betűhibák” – mutációk – az egyes emberek örökítőanyagában, amelyek a különböző betegségekért felelőssé tehetők. Utólag kézenfekvőnek tűnik, hogy bízzuk a számítógépre az áttekinthetetlennek tűnő rengeteg hiba között az összefüggések felkutatását, de van, ahol erre már programot is írtak. Ahogy arról az origo is beszámolt.
Sikeres film lesz, nagy valószínűséggel a Mindenség elmélete, mert olyan romantikus, amennyire valóságos. Annyira drámai, amennyire életszerű. És nem mellesleg valamicskét még a tudományos rejtelmekbe is bepillant. Jó az esély arra, hogy a film által generált kíváncsiság hullámain a népszerű ismeretterjesztés elhivatott munkásai újból nekifogjanak Hawking elméletének megértetéséhez. Nem mellesleg pedig a beszédgenerátor alkalmazása is új lendületet kaphat. Évente több ezer ember életét könnyíthetnék meg vele csak Magyarországon .
A daganatos betegségek kialakulásának zöme nem a környezethez vagy az életstílushoz kapcsolható – erre a megállapításra jutottak az amerikai Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem kutatói.
Zavarhatja az éjjeli álmot a világító elektronikus könyv vagy táblagép olvasása elalvás előtt, mert hatással van az álom-ébrenlét természetes ritmusára. Számlájára írható a délelőtti álmosság is egy amerikai kutatás eredményei szerint.
Az Egyesült Államokban a Hálaadás ünnepét követő „fekete péntek” jelenti a karácsonyi szezon kezdetét, hazánkban az adventi gyertyák meggyújtásával párhuzamosan indul be a vásárlási láz. Az év legnagyobb kiskereskedelmi forgalmát ekkor bonyolítják, de vajon milyen trükköket alkalmaznak az üzletek szerte a világon azért, hogy még azt is megvegyük, amit nem feltétlenül állt szándékunkban? A Hetek összeállítása a befolyásolás tudományos fegyvertárát mutatja be.
Kanadai kutatók vizsgálata során bebizonyosodott, hogy hatásosabb az 1-es típusú cukorbetegek kezelésében a mesterséges hasnyálmirigy, mint a hagyományos módszer.
A döghús rendszeres fogyasztása az állatok többsége számára végzetes lenne, nem így a keselyűknek, amelyek különleges bélflórájuknak köszönhetően „csemegézhetnek” büntetlenül a bomló tetemekből – derítették ki dán és amerikai kutatók, akik eredményeiket a Nature Communications folyóirat legfrissebb számában ismertetik.
Kiemelt cikkek