Dr. Kis-Benedek József, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapítvány részéről a nukleáris energiatermelés és a terrorfenyegetettség kapcsolatáról beszélt. A témának különös jelentőséget ad, hogy az információk szerint a közelmúltban terroristák belga atomerőművek ellen is támadást terveztek. A szakértő kiemelte, hogy a sejtszerű terrorszervezetek számára bármely ország, és bármely atomerőmű potenciális támadási célpont lehet. Ilyen történt például 2007-2008 során Pakisztánban, ahol háromszor kíséreltek meg támadást terroristák. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1266 olyan esetről tud, amikor nukleáris anyagokat jogellenesen szállítottak a világ 99 országában. Dr. Kis-Benedek József hangsúlyozta: 100%-os biztonság nem létezik. A megelőzés és védekezés rengeteg pénzt emészt fel, mely a beruházások költségét jelentősen növeli. A támadásokkal szemben nagyon nehéz felkészülni, az atomerőművek esetében nincsenek megfelelő veszélyhelyzet kezelési tervek sem. További nehézséget jelent, hogy az erőművek mellett a kutatóreaktorok, dúsító üzemek, és radioaktív tárolóhelyek is terrortámadásnak vannak kitéve.

Ernst Zimmerl, az Osztrák Nagykövetség agrárkövete számos aggályt fogalmazott meg az osztrák kormány részéről a Paks II nukleáris projekttel kapcsolatban. Külön kiemelte: az osztrák kormány nem tartja elfogadhatónak, hogy szomszédos országban állami támogatással építsenek atomerőművet, hiszen egy ilyen beruházás torzítaná a regionális villamosenergia-piacot, és hátráltatná a megújuló energiák terjedését. Rávilágított arra is, hogy az atomenergia alkalmazása nem összeegyeztethető a fenntartható fejlődés eszméivel. Ausztria álláspontja szerint a megfelelő válasz a jövő növekvő energiaigényére csak az energiahatékonyság és a megújuló energiák arányának növelése lehet. Éppen ezért bekapcsolódtak a jelenleg is zajló paksi környezeti hatásvizsgálati folyamatba, és elküldték álláspontjukat az Európai Bizottságnak az állami támogatás kérdésével kapcsolatban is.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint két olyan uniós eljárás van folyamatban, amely veszélyezteti a bővítést. Az egyiket a tender elmaradása miatt indította az Európai Bizottság, itt már a kötelezettségszegési eljárás is indult, mert szinte teljes bizonyossággal európai jogot sértett Magyarország. Bár a magyar kormány álláspontja az, hogy nemzetközi szerződések esetében nincs szükség versenykiírásra, az EB szerint ez nem mentesít az uniós jog alól. A másik eljárás a tiltott állami támogatással kapcsolatban indult. Itt szintén az látszik körvonalazódni, hogy az Európai Bizottság ellentétes véleményen van a magyar kormánnyal szemben: az állami támogatás valószínűleg fennáll, a kérdés csupán az, hogy ez összeegyeztethető-e az európai piaccal vagy sem. Jávor szerint mindkét esetben ha az Unió más következtetésre jut, mint a magyar kormány, akkor a beruházás bukik, és az eddig Paks II-re költött összeg ablakon kidobott pénz.

Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub energiapolitikai szakértője összefoglaló előadásában elmondta: az új atomerőmű megépítéséről szóló döntés szakmai megalapozottsága és körülményei még mindig homályban vannak; az adatok többsége titkos és egy bírósági ítélet tanúsága szerint soha nem készültek el azok a tanulmányok, amelyek alátámasztanák a beruházás indokoltságát. Az Energiaklub ezzel szemben számos tanulmánnyal igazolja, hogy Paks II komoly költségvetési következményekkel járna – az építés teljes időszaka alatt évi 450 milliárd forintos megszorító intézkedéseket kellene alkalmazni -; a beruházás csak állami támogatással tudna megvalósulni, és működése alatt a legvalószínűbb forgatókönyve szerint további 2000 mrd forint közpénzt kellene rákölteni; és további 400-600 milliárd forint adófizetői veszteségre lehet számítani a korrupciós kockázatok miatt.