Laudáció

2019. évi HEVESI ENDRE-életműdíj

Oláh–Gál Róbert

a Sapientia Egyetem Gazdaság- és Humántudományok Karának (Csíkszereda) adjunktusa, tudománytörténész szakíró, tudományos újságíró

Oláh-Gál Róbert 1958. július 13-án született Marosvásárhelyen. A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban érettségizett, majd a Bukaresti Tudományegyetem Matematika Karán szerzett matematikus diplomát 1982-ben. Az egyetem elvégzése után 1985-ig középiskolai tanárként dolgozott, 1985-2000 között pedig programtervező matematikusként. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai főiskolájának adjunktusa volt 2000-2010 között, ezután a Sapientia Egyetem Gazdaság- és Humántudományok Karának adjunktusa lett. Doktori disszertációját Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen védte meg, 1993-ban.

  A matematikához vonzódó marosvásárhelyi fiatalembert korán megragadta a Bolyaiak szelleme. Erről egy vele készített interjúban így beszélt: „1970-ben  Németh László: A két Bolyai című drámájának Marosvásárhelyen volt az ősbemutatója. Nagyszüleim ott voltak az előadáson és hazahozták a műsorfüzetet. Nagyapám utána mesélt nekem a Bolyiakról. Akkor 12 éves voltam, a Nagyapámtól hallottak mély nyomokat hagytak az emlékezetemben”.

  Később az államvizsga dolgozatát is a Bolyai–Lobacsevszkij-féle sík euklideszi terekben való megvalósulásából írta. Mindennapi munkája mellett tudománytörténeti kutatásokba kezdett. A Bolyai-kutatás addigra már nagyon sok értékes dokumentumot közölt a két nagy matematikusunk életéről és munkásságáról, de Oláh-Gál Róbertnek mégis sikerült ezeket gyarapítani. Kitartó, kemény munkával levéltárakban kezdett kutatni elrejtőzött Bolyai-dokumentumok, okiratok után. Sikerrel járt, s az évtizedek során összegyűjtött anyagokból kiegészítette, egyre pontosabbá tette a Bolyaiak életéről és munkálkodásáról kialakult képet.

  Közben folyamatosan közkinccsé tette, sok érdekes, tanulságos cikkben megírta búvárkodásának eredményeit. Ezek gyakran kiléptek a Bolyai-kutatás területéről. Több húron játszott, több szinten írt: a Matematikai Lapokban, a Polygonban, a Műszaki Szemlében, a Fizikai Szemlében, a Természet Világában, az Élet és Tudományban, a Művelődésben, a Valóságban, a Forrás irodalmi folyóiratban és a marosvásárhelyi Népújságban is, hogy publikálásának fontosabb fórumait soroljuk. Csak a Népújságban száznál több ismeretterjesztő írása jelent meg a Bolyaiakról, az erdélyi matematikusokról, Antalffy Endréről, tudósokról és művészekről…

  Bolyai János életéről ma is sok téves adat kering. Ezért is fontos munka Oláh-Gál Róbertnek a Forrás folyóiratban megjelent írása, melyben Bolyai János képzeletbeli vallomásaként rajzolja meg a hitelesebb Bolyai-képet, beleépítve számos kutatási eredményét (Bolyai János képzeletbeli számvetése életéről, hiteles feljegyzések alapján, Forrás, 2012. 1. szám). Így válhat levéltári kutatásokból megvilágosító irodalom.

  A Bolyaiak életét és munkásságát kutatva jutott hozzá számos más neves tudósunk dokumentumaihoz: Réthy Mór, Vályi Gyula, Szász Károly, Schmidt Ágoston, Schlesinger Lajos, Klug Lipót. Róluk írt cikkeiben, könyveiben forrásértékű életrajzi adatokat közölt, amelyek így bekerültek a köztudatba. A Matematikai Lapok 2012. évi 1. számában megjelent, Klug Lipótról szóló írásában olyan alapvető adatokat is közölt, amiket addig nem tudott a magyar matematikatörténet.

  Oláh-Gál Róbert írásainak java része könyv alakban is megjelent. Időhiány miatt itt csupán néhányat említünk:

Gondolatok Bolyai Jánostól és Bolyai Jánosról (2002);

Bolyai Farkastól Farkas Gyuláig, Status Kiadó (2006);

Erdélyi tájakon a Bolyaiak nyomában (2009);

Az értől az óceánig: Réthy Mór akadémikus élete és munkássága (2013);

Bolyai Farkas arcképfestője Szabó János, társszerző: Apor Eszter (2016). 

Napokban került ki a nyomdából legújabb könyve: Arany János és erdélyi barátai címmel.

  Oláh-Gál Róbert a tudás átadását nem csak írásaiban tartja fontosnak. Rendszeres előadója a tanári továbbképzéseknek és a tudománytörténeti konferenciáknak, a Bolyaiakról és az erdélyi tudósokról készített filmek megkerülhetetlen szereplője.

  Gazdag és példaértékű munkálkodása, ismeretterjesztő tevékenysége, tudománytörténetünk értékeinek közkinccsé tétele feljogosítja őt az életműdíjra.

A szerteágazó eredményeket, a közreadás szellemes sokszínűségét pedig olyan elkötelezettség teszi koherensé, amely példaértékű.

Oláh-Gál Róbertet a Forrás és a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztői, valamint az Élet és Tudomány és a Természet Világa nyugalmazott főszerkesztői közösen javasolták Hevesi Endre-életműdíjra.   

A Hevesi Endre-életműdíj támogatója a Dimenzió Média Alapítvány volt.