A bolygó felszíni átlaghőmérsékletének emelkedése még a legpesszimistább korábbi modellek által előre jelzett mértéket is 15 százalékkal, 0,5 Celsius-fokkal meghaladhatja - állítja az egyesült államokbeli székhelyű Carnegie Institution for Science kutatóintézet által a Nature hasábjain ismertetett kutatás. A fél Celsius-fokos többlet nem tűnik ugyan vészesen soknak, a "vörös zónában", vagyis a rendkívül súlyos időjárási és egyéb hatásokkal járó legrosszabb forgatókönyvek esetében azonban már minden apró emelkedés duplán fájhat. Ráadásul ez hangsúlyozottan csak átlagos érték, vagyis ettől jelentős mértékben eltérhetnek a regionális változások mértékei.
 

Márpedig már az utóbbi hőmérsékletemelkedés is katasztrofális következményekkel járhat az emberiségre nézve, egyebek mellett közel 10 méteres tengerszintemelkedést okozva, ami 600 millió embert tehet földönfutóvá.

Az IPCC körülbelül 40 különféle klímamodellt használt előrejelzése elkészítéséhez, azonban az utóbbi évek hőmérsékleti adataival már értelemszerűen nem dolgozhatott, márpedig az új tanulmány következtetése szerint a jelenlegi klímát legjobban szimuláló modellek vetítik előre a legnagyobb mértékű hőmérsékletemelkedést.

További rossz hír, hogy az ENSZ már a tanulmány megjelenése előtt is úgy vélte, hogy a jelenleg érvényes kormányzati emissziócsökkentési vállalások önmagukban messze nem elégségesek a Párizsi Klímaegyezmény céljának teljesítéséhez, és a felmelegedés konkrét mértéke valószínűleg meghaladja majd a 3 Celsius-fokot.

Szaporodnak a figyelmeztető jelek

Nem lehet nem észrevenni, hogy az utóbbi időszakban mind gyakrabban jelennek meg olyan prognózisok, figyelmeztetések és egyéb vészjelzések, amelyek a korábbi előrelezésekhez képest a klímaváltozás súlyosabb kimenetelét vetítik előre.

Szerencsére a megújuló energiaforrások, az akkumulátorok vagy éppen az elektromos autók költségei is gyorsabban csökkennek a korábban vártnál, így kisebb ráfordítással és gyorsabban valósulhat meg az energiagazdaság átállítása is; a megújuló energiaforrásokból termelő kapacitások már napjainkra eljutottak oda, hogy bizonyos területeken már támogatás nélkül is verik a fosszilis energiaforrásokat költség tekintetében. (Különösen, ha azok úgynevezett externáliáit, vagyis az egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásaik költségeit is figyelembe vesszük.)

A kép azonban nagyon vegyes, míg Németországban már támogatás nélkül is indul szélerőműpark-fejlesztés, addig azért az összkép még mást mutat, így az ország fogyasztói jelentős tételt fizetnek villanyszámlájukon a megújulók támogatására. Közben az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből kiléptető Donald Trump elnök azt tervezi, hogy nem az egészség- és klímabarát megújuló energiaforrásokat, hanem az öreg és nem hatékony szénerőművek valamint atomerőművek támogatására fizettet felárat a fogyasztókkal, amely összességében akár a több száz milliárd dollárt is elérheti. 

Az olaj pedig már szintén rálépett a szén által kijelölt útra. Egyértelmű jelzés erre vonatkozólag, hogy novemberben a globális első norvég kormányzati nyugdíjalap azt közölte, hogy az olaj immár kockázatos befektetésnek számít, gyenge hosszú távú kilátásokkal, és hogy erre tekintettel megválik 36 milliárd dollárnyi olajrészvénytől. A jelenséget támasztja alá az is, hogy a 2008-as válság óta az olaj- és gázszektor zöme alulteljesítő volt a piac egészéhez viszonyítva.

A hitelminősítő is figyel a klímaváltozásra

A fenntarthatósági szempontok egyre fontosabb szerepet játszanak a befektetési döntésekben is, ezt jelzi az is, hogy az energiapiacokon alapvető strukturális átalakulás van folyamatban. Ugyancsak a minap állt elő egy új figyelmeztetéssel a Moody's a klímaváltozás várható hatásaival kapcsolatban.

A hitelminősítő jelentése - amely az Egyesült Államok kilátásait vizsgálja - arra inti a városokat és államokat, hogy készüljenek a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, vagy "növekvő nehézségekkel" szembesülhetnek hitelbesorolásuk megtartása és javítása során. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az államokra és a helyi kötvénykibocsátásokra vonatkozó besorolás megállapítása során a Moody's figyelemmel fogja követni a kimondottan a klímaváltozás hatásainak kezelésére irányuló intézkedéseket. Miután azonban az államok többsége nem rendelkezik a kimondottan a klímaváltozás negatív hatásait csillapító dedikált programmal, előfordulhat, hogy az általuk például infratsrukturális fejlesztések finanszírozására kibocsátott kötvények kamatai emelkedhetnek - a hitelminősítő értékelésének közvetett hatására.

A kötvénykibocsátó kitettsége a klímaváltozás sokkjainak, illetve azokkal szembeni ellenállóképessége növekvő fontosságra tesz szert elemzéseinkben, és a klímaváltozás folytatódásával ezen szempontok fontossága tovább nőhet - fogalmazott a Moody's.