Az Tekintse meg az előadáson készült képeinket!autizmussal diagnosztizáltak száma az utóbbi évtizedekben meredeken emelkedik – és ezt az emelkedést nem képes teljes egészében magyarázni a megnövekedett diagnosztikus pontosság sem. Előadásában Sperlágh Beáta először az autizmus legjellemzőbb tüneteit mutatja be videókkal illusztrálva, majd kialakulásának lehetséges okait veszi sorra.

Jóllehet az elmúlt évtizedben azonosították az autizmus genetikai tényezőit, azonban azt is felfedezték, hogy ezek az esetek csak egy kis százalékáért felelősek. Ezért egyre nagyobb figyelem irányul a környezeti faktorokra, ezen belül a születés körüli időszak kóros történéseire, melyek összefüggést mutatnak az autizmus későbbi előfordulásával. Ez utóbbiak állatkísérletekben is jól modellezhetőek, és a legújabb kutatások eredményei az anyai immunaktiváció és az annak következményeként a keringésbe kerülő gyulladásos fehérjék lehetséges szerepére mutatnak rá, melyek a placentán keresztül a magzati agy fejlődésének kritikus periódusában okozhatják a későbbi tünetekért felelős neuronhálózati eltéréseket.

Névjegy

Sperlágh Beáta, az MTA doktora az idegrendszerre ható gyógyszereket kutatja az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében. Eredményei több új gyógyszerfejlesztési projekt kiindulópontjaként szolgáltak, melyekben hazai és nemzetközi partnerek, gyógyszercégek vettek részt. Fontos kutatási területét jelentik az idegsejtek ún. purinerg receptorai, melyek több idegrendszeri betegségben, köztük az autizmusban és a skizofréniában is szerepet játszanak.