Másodpercenként születhet egy-egy új bolygó

Másodpercenként születhet egy új bolygó a világegyetemben. A születő bolygórendszerek külső részén egy nagy, ritkás anyagburok helyezkedik el, amelyből a gáz és a por a központ felé, egy lapos korongra hullik. A korong a születő csillagot övezi. A korong belső részéről a csillag anyagot fog be, és ennek a beáramlásnak a mértékét sikerült most meghatározni. A behulló anyag mennyisége évente két földtömegnyi. Ez lényegesen több annál, mint amennyi a belső csillag körüli korong anyagából hullik a protocsillagra - írja az mta.hu

Színképek a csillagokról

A 2018 végén indul útjár a James Webb űrtávcső, hogy távoli csillagok, bolygórendszerek és galaxisok infravörös sugárzását vizsgálja. A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak részvételével elkészült színképadatbázis lehetővé teszi, hogy meghatározzák a csillagok fizikai jellemzőit és kémiai összetételét - derítette ki az mta.hu

Széchenyi tartozik még valamennyivel az Akadémiának?

A töredékesen megértett vagy szándékosan félremagyarázott információmorzsákból szenzációkat gyártó történeti bulvárban körülbelül száz éve óta fel-felbukkan a vád, miszerint Széchenyi István ténylegesen nem is teljesítette híres akadémiaalapító felajánlását. Mi az igazság: mennyire hitelt érdemlő e vád? Erre a kérdésre válaszolt az mta.hu-n megjelent írásában Fónagy Zoltán történész.

A rák a soksejtűek végzete

Közkeletű vélekedés szerint a rák civilizációs betegség, mérgező környezetünk és egészségtelen életmódunk szerencsétlen folyománya, amely elkerülhető volna, ha úgy élnénk, ahogy kőkori eleink. Sok vezető evolúciókutató és daganatbiológus azonban egészen másképp látja a helyzetet. Az ő nézetük szerint a rák a soksejtű szervezet természetes, hovatovább szükségszerű végállapota - tudósít az mta.hu

Trianon 100 - kritikus pillanat?

Ablonczy Balázs történész, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője az mta.hu-nak elmondta: a 22 kutató részvételével létrejött munkaközösség nem kormányzati intézmény, hanem kizárólagosan tudományos célok mentén, a nyilvánosság előtt működő kezdeményezés - tudósít az mta.hu.

A pénzhiány és a depresszió genetikai kapcsolata

Meglepő felfedezést tettek az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatói, miközben a depressziót kiváltó génvariánsokat keresték az emberi genomban. Kiderült, hogy egy konkrét génváltozat csak pénzügyi-gazdasági nehézségek esetén fokozza a depresszió kockázatát, ráadásul csak férfiakban, és ott is főleg 30 év felett. A kutatásokról Gonda Xénia, az MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport tagja beszélt az mta.hu-nak.

Ahol nyerésre állnak a gépek...

A gondolkodó gépek titkairól Benczúr András tartott előadást a tudomány-ünnepen az Akadémián.